Hol is kezdjem.. az elmúlt két hét eseménydús volt. Miután megkaptam a 2. kemot pénteken, hétfőn hívott a doktornő, hogy akkor menjek kedden vérvételre és COVID tesztre, mert szerdán beültetik a portot. Izgulás indul..

Kedden megtörtént az az ismételten brutális teszt, majd közölték, hogy akkor pénteken fogják beültetni azt a portot. 

Rendben, pénteken ismét megjelentünk, 8.30 helyett 10.15-kor jött a doktornő műteni. Nehéz volt a várakozás, és még nehezebb lelkileg a műtét. Mert maga a behelyezés nem volt vészes, de fent voltam. Semmi kábulat, semmi altatás. Láttam a véres kesztyűket, hogy csak nem akar az a port bepattanni a helyére, utána meg nem fordul el, aztán kezdjük újra, jó helyen van? lehet varrni.. stb.. Bő másfél órán keresztül attól rettegem, mikor fogom érezni a szike vágásának a fájdalmát, a szúrásokat és a varrást.. Nos kb. 2 szúrást éreztem és nagyjából ennyi.. Viszont lelkileg azért megviselt.. nem kicsit..

Annyi lidokaint kaptam, hogy valóban nem éreztem a fájdalmat. Viszont utána támolyogtam rendesen egészen estig. Szépen dolgozott a doktornő, és a doktor is, mindenki vezetékneve Farkas volt anélkül, hogy rokonság állna fent. :) még az asszisztens is Farkas volt.. 

Kedvesek, segítőkészek voltak. Azt hiszem mindenki úgy állt hozzám és a műtéthez is, ahogyan kell. Dokumentáltam pár képpel a port behelyezés utáni állapotot, mert lehet valakinek segíteni fog. Nekem is segített volna, ha találok egy olyan leírást, esetleg fényképet, ahol valami hozzávetőleges infót kapok arról, mi is vár rám. Elképzeltem, hogy majd csövek állnak ki belőlem, meg minden.. De az rég volt. Ma már modernebb a technika. Apropó most megy A bakancslista c. film, és pont megláttam, ahogy Morgan Freeman egy porttal a mellkasában fürdik. Eddig fogalmam sem volt róla, mikor ezt a filmet néztem, hogy az ott mi lehet, viszont így már értelmet nyert.. Neki még a régi verzió volt behelyezve:

Ugye hogy ugye? Nos, az én portom nem így néz ki. (Hála a Jóistennek) Az én mellkasomból nem áll ki semmi. Csináltak egy zsebet a subclavia alatt, oda becsúsztattak egy korongszerű valamit, ami össze van csatlakoztatva egy mélyvénás kanüllel. Tehát bent érfalon belül. Elnézést ha bármiben kicsit téves az infóm, laikusként így tudom elképzelni, mit is csináltak a mellkasomon. 2 vágást ejtettek, egyet fent, ott szúrtak meg. A másikat lentebb, az nagyobb vágás lett. Íme a varratos változat:

Így a képet elnézve egyre szebb a nyakam.. Ha jól adom elő, elhiszik, hogy szamurájnak tanulok és megvagdostak tanító jelleggel..:) 

Íme egy már gyógyult, varrat nélküli kép is:

Szóval egész tűrhetően néz ki, nem áll ki semmi belőlem. Így pár nap elteltével még nagyjából hozzá is szoktam az érzéshez. A belső csövecske érfalon belül felér a kulcscsontomig, az néha okoz zavaróan kellemetlen érzést, de idővel az ember megszokja. 

A port behelyezése utáni héten csütörtökön kiszedték a varratokat ugye, másnap pénteken már használható volt a port. Megmondom őszintén agyaltam, hogy megérte e ez a sok szenvedés a műtéttel meg mindennel, de aztán másnap kemo idején rájöttem, hogy igen. Már most megérte. Annyi történt, hogy kitapintotta a nővér a port közepét, beleszúrta a pillangótűt, és máris vehette a vért, majd köthette be egymás után az infúziókat. Anélkül, hogy a karomat szurkálta volna. Fantasztikus volt. Így elkerüljük a vénagyulladást is, amit a piros cucc okoz a sokadik alkalommal.. 

Itt egy kép, ahogy ment a kemo: 

Semmi extra, teljesen kényelmes volt. Szóval összességében megnézve jó dolog ez a port, sok mindentől megóv a későbbiekben is. Nem kell félni tőle...

Múltkor a kemo nagy cseppszámmal ment le, marhára örültem neki, hogy több, mint egy órával előbb mehettem haza. Nos, az az egy óra plusz másfél nap mínuszt okozott. Ugyanis olyan szinten terheltem meg a szervezetem a kemoval, hogy majdnem 5 napon keresztül brutális émelygésem volt. Szörnyű volt, mert ugye nem hánytam, de egyetlen biztos pillanatom nem volt. Folyamatosan kilengett a kép. Mintha állandóan tengeribeteg lenne az ember. 

Ebből okulva most szépen visszavettem a nővér által beállított cseppszámot, szépen lassan kivártam azt a 6 órát, amíg lecsöpögött minden. Nem tudom, hogy ennek köszönhetően e, de ma, szombaton, 1 nappal a kemo után szinte teljesen jól vagyok. Nincs semmilyen durva émelygés vagy bármi más rosszullét.. Kicsit aggódom is, hogy lehet ez valami beetetés, aztán most fog jönni a fekete leves. 

Azt azért hozzátenném, hogy eléggé megijesztettek a kórházban kemo közben, mert megnézték a fehérvérsejt számom, és nagyon alacsony volt. Ami nagyjából természetes folyamat, amikor az emberben ennyi méreg kering. 4-10-ig normális az érték, nekem 2,4 körül van. Be kell most adnom 5 db Accofil injekciót. Úgy félek tőle, mint a tűztől, mert az előző etapban 2 kellett, és majdnem belehaltam az érzésbe amit okozott. Komolyan. A kemo sehol nincs ehhez képest. Állítólag van, aki meg sem érzi, nos, én nem tartozom ide. Durva fejfájással indít az injekció beadása után kb 1 órával. Aztán jön a csontfájdalom. Először lent a keresztcsontnál, majd a mellkasban. A mellkas nálam annyira fájt, mintha egy Alien akarna kiszakadni onnan kb 10 percenként. Meg kellett állni, összehúzott a fájdalom, végigment a kulcscsontomon egészen az államig, aztán lassan elmúlt. Ez ilyen 10-15 percenként, de volt, hogy sűrűbben. Gondolom nem lehet csodálni, hogy mennyire félek ettől az 5 szuritól. 

Viszont előrelátó voltam, és kértem valami fájdalomcsillapítót a doktornőtől. Apranaxot kaptam 550 mg-osat, reggel közvetlenül a szuri után be is vettem. Eltelt a nap és egyelőre nem éreztem semmit ebből sem. Ez is hihetetlennek tűnik, nem tudom mi van. Megnézzük holnap is a 2. szurit. Annyira szeretném, ha így maradna.. 

Szóval tegnap lement a kemo, itt vagyok 1 nappal utána és rendben vagyok viszonylag. Éjjel volt egy forróságérzésem, le kellett vennem a pizsamát is. Reggelre csak a fejem volt paradicsom piros, de persze nem voltam lázas. Az arcom pirossága majdnem egész nap megvan, gondolom ez is a kemo egy hatása. De ez legyen a legnagyobb bajom... 

Jövő héten szerdán vissza kell jönnöm egy vérkép kontrollra, hogy megnézzék, hatásosak voltak e a szurik. Nagyon bízom benne, hogy legalább egy 4-5-ig felmegy. Elvileg 2 alatt nem adható kemo. Bízom a gondviselésben na és a szuper erős szervezetemben. Rendben kell lennie! 

Lehet megírom majd mi volt ezen a kontrollon. Ha nem, akkor a 4.kemoval jövök, és utána a vízválasztó PET/CT-vel. Isten velem van, nem lehet senki ellenem... :)